A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a BSzi. 27. §, a 29. § (1) bekezdés a) pontja és a 32. § (4) bekezdés értelmében a rendelkező rész szerint határozott. Budapest, 2006. április 10. Dr. Murányi Katalin s. k., a jogegységi tanács elnöke Dr. Mészáros Mátyás s. k., előadó bíró Dr. Wellmann György s. k., bíró Dr. Fehér Ferenc s. k., bíró Salamonné dr. Solymosi Ibolya s. k., bíró * Csak a régi Ptk. alapján elbírálható ügyekben alkalmazható: vö. 1/2014. PJE határozat V. 1. b) pont.
A munkaviszonyban a legsúlyosabb – és talán legvitatottabb – szankció az azonnali hatályú felmondás, nem beszélve annak kockázatairól. A jogintézmény elnevezése rendkívüli felmondásról azonnali hatályú felmondássá változott 2012-ben, de a lényege ugyanaz maradt. Emiatt még mind a mai napig sokan rendkívüli felmondásként ismerik ezt a felmondási módot. Vajon melyek azok az indokok, amelyek megalapozhatják ezt a súlyos, a munkaviszonyt a közlés időpontjában megszüntető jogkövetkezmény alkalmazását? Először is fontos leszögezni, hogy az azonnali hatályú felmondással mind a munkavállaló, mind a munkáltató élhet. A Munka Törvénykönyve a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő jelentős mértékű megszegését, vagy a másik fél olyan magatartását kívánja meg, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A jogalkotó egy szubjektív, a tudomásszerzéstől számított 15 napos és egy objektív, maximum 1 éves időkorlátot állított fel az azonnali hatályú felmondás közlése tekintetében.
§ (3) bekezdésének nyelvtani és rendszertani értelmezéséből következik. III. Az indítványban megjelölt jogkérdés elbírálásakor a jogegységi tanács az alábbiakat tartotta szem előtt: A Ptk. 474. § (1) bekezdése kimondja, hogy a megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. 481. § a) pontja szerint a szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha valamelyik fél a szerződést felmondja. A Ptk. § (1) bekezdése értelmében a megbízó a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. A (2) bekezdés alapján a szerződést a megbízott is bármikor felmondhatja; a felmondási időnek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. A megbízó súlyos szerződésszegése esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet. A (3) bekezdés szerint, ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve, ha a megbízás ingyenes volt, és a felmondási idő elegendő volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék.
§ (1) bekezdése szerint bármikor, bármiféle jogkövetkezmény nélkül, akár azonnali hatállyal is felmondhatja, csupán a megbízott által már elvállalt kötelezettségek tekintetében terheli helytállási kötelezettség. Ez a megbízási jogviszony természetéből következik, abból, hogy a megbízónak - mint az érdek alanyának - akaratától függ, hogy az ügyének más személy általi ellátását kívánja-e vagy sem ( szám). A Ptk. § (3) bekezdése lényegében a Ptk. 482. § (2) bekezdésében foglaltak folytatása és kizárólag a megbízott által gyakorolt felmondásra vonatkozik, amely szerint csak a megbízott alapos ok nélkül történt felmondása esetén jár a megbízónak kártérítés. A megbízó felmondása esetén azonban a megbízott a felmondás jogszerűtlenségére hivatkozással nem követelhet kártérítést ( szám). II. A jogegységi eljárásban a legfőbb ügyész írásban kifejtett álláspontja szerint visszterhes szerződés azonnali hatályú felmondása esetén, alapos felmondási ok hiányában a megbízót nem terheli kártérítési felelősség, amely a Ptk.