Sorsuk és körülményeik miatt gyakran fellázadtak (Pl. : Szicíliában). - Az államirányítás zavarai: A megnövekedett területű birodalom irányítását képtelen volt ellátni a köztársaság korai szakaszában kialakult római hivatalszervezet (magistratus), ezért akadozott az irányítás. Hatására: veszélybe került a birodalom működése. 2. A Gracchusok reformkísérletei: I. 133-ban Tiberius Gracchus néptribunus felújította a Licinius - Sextius-féle földtörvényt, mellyel korlátozta az állami földekből (ager publicus) bérelhető fterületek nagyságát. Célja: földosztás és a szenátori rend hatalmának korlátozása volt. A szenátus válasza: Tiberiust 300 hívével utcai verekedésben megölték Caius Gracchus (Tiberius öccse) i. 123-ban lett néptribunus. Intézkedései: A lovagokra kívánta bízni a bíráskodást a provinciákban, római polgárjogot kívánt adni az itáliai szövetségeseknek, és javasolta Karthágó újjáépítését, ezért a szenátus utcai verekedést provokált ahol Caiust 3000 hívével együtt megölték. A Gracchusok bukásának oka: nem állt mögöttük, jelentős számú támogató tömeg.
A magyar törzsszövetség két nagyhatalom szorításába került: a Bizánci Császárságéba és I. Ottó császári jogara alatt létrejött Német-római Birodalmába. Az utóbbi volt a veszélyesebb, nehézfegyverzetű lovassága miatt, ezért.. tortenelem / XXII. tétel XXII. tétel Nyugat-Európa politikai viszonyainak alakulása a korai középkorban A feudalizmus Európában kb. 500 évig tartott. A legjellegzetesebb formát a germán frankok által megszállt Galliában öltötte. A Meroving uralkodó családból származó Klodvig uralkodása alatt a frankok kiűzték Galliából a nyugati gótokat, és a germán törzsekkel elismertették fennhatóságukat, felvették a kereszténységet, ezért Róma is támogatta.. tortenelem / II/IX, X II/IX, X A rendi monarchia megszilárdítása Hunyadi Mátyás idején. Hunyadi halálát személyes tragédiák sora követte. A magyar hatalmasok vitáját Garai nádor és a szilágy testvérek szegeden kötött egyezménye oldotta meg 1458. januárban. Garainak büntetlenséget a Hunyadi fiúnak királyságot ígértek Szilágyi Mihályt öt évre kormányzóként Mátyás mellé kívánták állítani.
Kr. e 88-ban elkezdődött az első mithridateszi háború (Kr. e. 88-84), VI, Mithridátesz (Kr. 121-63) egy nap alatt 80 000 embert mészároltatott le Kis-Ázsiában. A római sereg élére Sulla (Kr. 138-78) került, aki alig hagyta el Rómát, leváltották, és a sereg élére Mariust emelték. Ezért Sulla Róma ellen vonult, megszállta a várost és vérfürdőt rendezett a néppártiak között, de a néppárti vezetők, köztük Marius, elmenekültek. Ezután Sulla Kis-Ázsiában legyőzte hridatészt, majd békét kötött vele. 83-ban hazatért és korlátlan időre diktátorrá választatta magát és újra korlátozta a néptribunusi hatalmat. Sulla ellenfeleit a feketelistával, a proscriptióval állitotta félre. A feljelentő részesedést kapott az áldozat vagyonából, a többi a hatalomé lett. Rómában 90 szenátort és 2600 lovagot öltek meg. Hogy biztositsa támogatói körét, rengeteg veteránt letelepitett Itáliában és 10 000 rabszolgát felszabaditott és letelepitett. A senatus létszámát 300-ról 600-ra emelte és saját hiveivel töltötte meg.
századra megváltozik a társadalom szerkezete. A szenátori és a lovagrend egységes nagybirtokos arisztokráciává olvad össze, és az összes vezető tisztséget megszerzi magának. Javul a rabszolgák helyzete, a számuk csökken, mert véget értek a hódítások. A mezőgazdaságban már többnyire colonusok, szabad bérlők dolgoznak, a földért terménnyel és.. tortenelem / XXI. tétel XXI. tétel A feudális gazdaság és társadalom kialakulása és jellemzése A feudalizmus a középkor jellegzetes társadalmi rendszere, amelyben a hatalom alapja a föld (feudum). Az európai a hanyatló római rabszolgatartó és a felbomlás előtt álló germán ősközösségi társadalom egyesüléséből jött létre. A Nyugatrómai birodalom bukása után a germán törzsi király lett Róma uralkodója, aki új központi államszervezetet alakított.. tortenelem / Államalapítás Géza fejedelem (972-997) Amikor Géza 972-ben fejede Államalapítás Amikor Géza 972-ben fejedelem lett, az ország eléggé súlyos helyzetben volt. Megnőttek a belső ellentétek, de igazán veszélyessé a külpolitikai körülmények váltak.
("Alea iacta est" = "A kocka el van vetve") Ezután Pompeius ellen indult, akit le is győzött Pharszalosznál Pompeius Egyiptomba menekült, ahol meggyilkolták Caesar követi Egyiptomba Beavatkozik a polgárháborúba, Kleopátra mellé áll hatalomra segíti a fáraónőt, akitől az egyetlen fia születik Caesar egyeduralma Egyiptomból hazatérve újjászervezte a Római Köztársaság alkotmányát. Dictator, élethossziglani censor és öt évre consul lett, így senki sem tudott reformjai útjába állni Nyílt diktatúrát gyakorolt Élethosszig viselte a néptribunusi jogokat, sőt a pontifex maximus is ő lett Földet osztott katonáinak, letelepítette a veteránokat, aranypénzt veretett saját képmásával, felemelte a szenátus létszámát 900ra és főpapként a naptárat is megreformálta (szökőév) Hatalma alapjául a hadsereg szolgált Kr. 44 kezdetén Caeasar egyre nagyobb dicsőítése elmélyítette a szakadékot közte és az arisztokrácia között. Dictator Perpetuussá nevezték ki, ami egész életre szóló dictatori címet jelentett. Ez a titulus a Caesar arcképét ábrázoló érméken is megjelent, ami őt minden római felett állóvá helyezte.
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Mike és Portobello Aukciósház aukció dátuma 2005. 11. 30. 17:00 aukció címe 29. Könyvárverés aukció kiállítás ideje 2005. november 21-29 között, nyitvatartási időben aukció elérhetőségek 70/380-5044 | | aukció linkje 51. tétel Julius Caesar története. Atlas (A második kötet térképei. ) Pest, 1866. Ráth. 32 t. (acélmetszetű térképek). Korabeli félbőr-kötésben. Az Atlas Napoleon Julius Caesar-ról szóló művéhez jelent meg. Ritka
Ezután felosztották maguk között a hatalmat. Crassus Syriába, Caesar Galliába, Pompeius Hispániába ment helytartóként. e 53-ban a parthusok legyőzik Crassust, aki meghal. Ezzel megszűnt a triumvirátus. Pompeius a senatus oldalára állt Caesarral szemben, aki létrehozta Gallia provinciéát (Kr. e 51) és óriási hadizsákmányra és hadseregre tett szert. Kre. 49-ben a senatus arra kérte Caesart, hogy oszlassa fel seregét, és menjen haza, de ezt visszautasitotta és seregével átlépte Gallia és Itália határát, a Rubicon folyót és megindult Róma felé. Kitört a polgárháború. Mivel Pompeiusnak nem voltak légiói Itáliában, Caesar bevonult Rómába. Legyőzi Pompeius hispániai légióit majd Pharszalosznál. 48-ban legyőzte Pompeiust, aki Egyiptomba menekült, de ott meggyilkolták, mert nem akartak összetűzést Julius Caesarral, Róma új urával. Caesar először elfoglalta Egyiptomot, de meghagyta trónján az utolsó Ptolemaioszt, Kleopátráyiptomból inditott hadjáratot a keleti provinciákba, Kr. e 47-ben Zelánál legyőzte a pontusi erőket.