A véradás előtt viszont ezek szedéséről is be kell számolni, mert az orvosnak fontos mindenről tudnia. Olyan egyszerű gyógyszerekről is, mint például az Aspirin, amelynek hatóanyaga hat a vérlemezkékre. Ez az oka annak, hogy aki a véradást megelőző két hétben ilyen gyógyszert szedett, általában adhat vért, de véréből trombocitakészítmény nem készülhet. Olyan gyógyszerek is vannak - ilyenek például a véralvadásgátlók -, amelyek szedése mellett egyáltalán nem engedélyezett a véradás. Nem kell rohanni Ha a megelőző orvosi vizsgálaton mindent rendben találtak, akkor félig ülő testhelyzetben leveszik a vért. Ha eközben vagy ezt követően bárkinek panasza van, akkor azonnal jeleznie kell a vérvételt végző asszisztensnek. Fontos, hogy a véradás után a donor bőséggel fogyasszon folyadékot (legalább fél litert pluszban), a nehéz fizikai munkát, a sportolást pedig kerülje. Másnap ennek már semmi akadálya, de véradás után nem szerencsés. Jó tudni azt is, hogy a szúrás helyére került kötést négy órán keresztül fent kell hagyni.
Mivel a véradás nem klasszikus vérvételt jelent, nem kell éhgyomorral menni, hanem nyugodtan lehet előtte enni. Arra viszont figyelni kell, hogy lehetőleg ne zsíros, nehéz étel legyen. Teljesen éhgyomorral viszont nem szerencsés menni: legalább néhány darab kekszet célszerű elfogyasztani előtte. Fontos tudni azt is, hogy véradás előtt 24 órával nem javasolt a túlzott alkoholfogyasztás. Pillantás a házipatikára Aki véradásra indul, előtte pillantson be az otthoni gyógyszeres fiókba, és gondolja át, hogy milyen gyógyszereket szedett az elmúlt napokban, hetekben. Ez azért fontos, mert a vérvétel előtt ki kell tölteni egy kérdőívet, amely a szedett készítményekre vonatkozik. Aki például antibiotikumot szedett, csak a kezelés befejezése után 1 hónappal adhat vért. Az orvosnak a vizsgálat során az étrend-kiegészítők, gyógyteák fogyasztását is említeni kell. A véradásnak általában nem akadálya, ha valaki például fájdalomcsillapítót szedett, fogamzásgátlót alkalmaz, allergiaellenes szem- és orrcseppeket használ, étvágycsökkentőket, étvágyjavítókat, hashajtókat, emésztést segítő és epebetegségre ható gyógyszereket szed.
Az ország betegeinek gyógyulását sok esetben különböző vérkészítmények segítik, melyek élő emberektől származnak: a véradóktól. Azonban sok közkeletű tévedés és félreértés kering a köztudatban a véradás menetéről, melyet most tisztázunk! November 27. a Véradók Napja, június 14. a Véradók Világnapja - Adjon vért Ön is! Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2005-ben határozott e világnap megtartásáról, ebből az alkalomból világszerte köszöntik a véradókat, akik egyetlen véradással akár három életet is megmenthetnek! A legfontosabb szabály, hogy véradó minden egészséges nagykorú, de 65 évesnél fiatalabb személy lehet (amennyiben súlya nagyobb mint 50 kilogramm). Véradásra több formában lehet vállalkozni - vannak például állandó helyszínek, ahol az év minden időszakában lehetőség van véradásra. A vérkészítményekkel kapcsolatos legtöbb teendő ellátását végző és a véradásokat koordináló Országos Vérellátó Szolgálat, illetve más egészségügyi és civil szervezetek is évente több alkalommal előre meghirdetett időpontban és helyszínen szerveznek kampányszerű véradásokat.
Krónikus szervi betegség, felső légúti hurutos betegségek, a láz és a menstruáció szintén kizáró tényezők. Hogyan zajlik a véradás? Első lépésként a személyi adatok rögzítése történik meg, ehhez a véradásra jelentkezőknek feltétlenül magukkal kell vinniük személyi igazolványukat, TAJ, és- lakcímkártyájukat. Ezt követően mindenkinek egy kérdőívet kell kitöltenie, amelyben nyilatkozik az egészségi állapotáról, a korábbi és jelenlegi betegségeiről. A kérdőív kitöltése után laboratóriumi vizsgálat következik, az ujjbegyből nyert vércseppből ellenőrzik a vér hemoglobin szintjét, majd az első véradók esetében megállapítják a vércsoportot. A véradást megelőzően minden jelentkező orvosi vizsgálat on vesz részt annak érdekében, hogy az orvos meg tudja állapítani, alkalmas -e önkéntesnek az adott személy. A kitöltött kérdőívet részletesen átnézi a helyszínen levő donorvizsgáló, majd következik a vérnyomásmérés a tüdő-, illetve szív meghallgatása, szükség esetén egyéb kiegészítő vizsgálatok, mint pl.