A landolás időpontját nem tolják későbbre a misszió indításának elhalasztása miatt. A landolás előtti utolsó 15 perc lesz a legizgalmasabb. Ez az ISRO valaha végrehajtott legkomplexebb missziója" – mondta K. Sivan, az Indiai Űrkutató Szervezet vezetője. A kelő telihold Forrás: Today I Found Out Az indiai holdraszálló egység és a holdjáró az égitest olyan pontjára érkezik, ahol korábban nem szállt le űrjármű. Az indiai lesz az idei harmadik landolási kísérlet a Holdon, miután a kínai Csang'o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban. A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak. Az indiai űrszonda igazolta, hogy van víz a Holdon. A Csandraján-2 küldetését eredetileg az orosz Roszkoszmosszal együttműködve tervezték megvalósítani, 2013-ban azonban India a technikai különbségek miatt megszakította az együttműködést. (MTI, ISRO)
Marsz–3 A Marsz–3 űrszonda rajza Ország Szovjetunió Űrügynökség Soviet space program Küldetés típusa Leszállás Küldetés Célégitest Mars Indítás dátuma 1971. május 28. Indítás helye Baikonur Cosmodrome Site 81/23 Hordozórakéta Proton–K Megérkezés 1971. december 2. Küldetés vége 1971. Az űrszonda Tömeg 4650 kg (hajtóanyaggal) A Wikimédia Commons tartalmaz Marsz–3 témájú médiaállományokat. A Marsz–3 a szovjet Marsz-program harmadik, sikeresen elinduló űrszondája. Egy leszálló egységet is vitt magával a Marshoz, amely sikeresen leszállt a felszínre. A Marsz–3 ikerszondája a Marsz–2 volt, amelyet kevesebb mint másfél héttel korábban indítottak. A szondát az NPO Lavocskin fejlesztette ki és építette. Küldetés [ szerkesztés] A Marsz–3-at 1971. május 28-án indították egy Proton–K hordozórakétával. 1971. december 2-án megközelítette a Marsot, és szabadon engedte a leszálló egységet, amely először végzett sima leszállást a Mars felszínére, levegőfékezést és fékezőrakétát is használva. A felszínen csak 20 másodpercig volt kapcsolat vele, azután elnémult.
27 percre bekapcsolták a fő hajtóművet, hogy az űreszközt a kellő sebességre fékezze. Nem sokkal a manőver kezdete után az MRO a Mars mögé került, eltűnve ezzel a NASA irányítóinak szeme elől. Fél óráig tartó takarás után derült végül ki, hogy a művelet tökéletesen sikerült. [3] Levegőfékezéssel alakította ki a végleges pályáját. 2006. augusztus 30-án begyújtotta hajtóműveit, hogy pályájának alsó pontja kiemelkedjen a bolygó légköréből és ezzel befejezze a levegőfékezést. A keringési idő a kezdeti 35 óráról 2 órára csökkent. [4] 2009. február 23 -án az űrszonda biztonsági üzemmódba kapcsolt, valószínűleg, mert eltalálta a kozmikus sugárzás egy nagy energiájú részecskéje, ami hibás mérést eredményezett. [5] A szondát március 2-án sikerült normál üzemmódba visszakapcsolni. [6] [7] A küldetés tudományos szakasza 2008 novemberéig tart, ezt először 2010 -ig hosszabbították meg. 2017 márciusában a szonda megtette 50 000-dik fordulatát a Mars körül, ezzel az addigi legtöbb adatot szolgáltató eszközzé vált a NASA Mars-kutatásának történetében.
Mars Climate Sounder (MCS): infravörös radiométer, méri a légkör különböző tulajdonságait ( hőmérséklet, nyomás stb. ). Shallow Subsurface Radar (SHARAD): radar, a Mars poláris sapkáinak szerkezetét határozza meg. Gravity Field Investigation Package: a gravitációs tér változásait méri. Atmospheric Structure Investigation Accelerometers: légsűrűség mérésére használható akcelerométerek. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Frey, Sándor: MRO: az első két év vége. Űrvilá, 2008. december 12. (Hozzáférés: 2008. ) ↑ MRO – új keringőegység halad a Mars felé Archiválva 2007. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine -ben, Mars Society, 2005. augusztus 22. ↑ Mars körüli pályán az MRO, Űrvilág, 2006. március 11. ↑ Az MRO elérte végleges pályáját, Űrvilág, 2006. szeptember 2. ↑ Frey, Sándor: Biztonsági üzemmódba kapcsolt a Mars-szonda. Űrvilá, 2009. február 26. (Hozzáférés: 2009. ) MRO resumes normal science operations around Mars NASA/JPL NEWS RELEASE Posted: March 4, 2009 ↑ Kereszturi, Ákos: Visszatért normál üzemmódjához a legnagyobb Mars-szonda.
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Magyar Főnév űrszonda ( űrkutatás) Személyzet nélküli űreszköz, amely a második kozmikus sebességet elérve elhagyja a Föld vonzáskörét. Főleg naprendszerkutatási célokat szolgál.
A nyugati oldalon lévő leszakadásokkal egybevéve a NASA kutatói megállapították: egykoron sekély tengerben állhatott. Két másik vulkánnal, az Arsia Monssal, és az Ascraeus Monssal egyenlő szárú háromszöget alkot. A legnagyobb meglepetést azonban az okozta, hogy a Mariner-9 képein már feltűnt néhány kiszáradt folyómederhez hasonlító alakzat is. Valamint egyedül a Marson vannak "loccsanásos", víz alatti becsapódási kráterek, melyek körül a víz eróziójának nyomai láthatóak. Ez újabb reménnyel töltötte el azokat, akik hisznek a marsi élet valamilyen formájának a lehetőségében. 1970-es évek A Viking leszállóegységek modellje Két szovjet űrszonda leszállóegysége 1971 novemberében és decemberében megkísérelt simán leereszkedni a Mars felszínére. A Marsz–2 becsapódott és tönkrement, ám a Marsz–3 leszállóegysége sikeresen landolt, s már közvetíteni is kezdett a felszínről, de az első tudományos mérési adatok Földre érkezése előtt váratlanul elhallgatott. Utóbb kiderült, hogy mindkét szonda sikertelenségéért a magasságmérő radar hibás kalibrációja a felelős, a Mars földitől jelentősen eltérő visszaverő képességű felszínén a két szonda a "felszín alatt" próbált meg leszállni, fékezőrakétáik késve gyújtottak be, és a műszerek a tervezettnél jelentősen nagyobb túlterheléssel végrehajtott leszállás miatt megsérültek, használhatatlanná váltak.
[8] Az űrszonda [ szerkesztés] Az MRO űrszondát a NASA Jet Propulsion Laboratoryumában fejlesztették ki. A MRO teljes tömege 2180 kg (ebből 1149 kg hajtóanyag). A meghajtórendszer 20 hajtóműből áll. Hat nagyobb, hat közepes és nyolc kisebb hajtómű fékezi a szondát a megérkezéskor és változtatja a bolygó körüli pályát. Az adatok küldésére egy nagy és két kis nyereségű antenna áll rendelkezésre. Két napelemtábla 1000 W energiát biztosít, amit két akkumulátor tárol. A fedélzeti számítógép RAD750 (133 MHz, 32 bit), amely szélsőséges körülmények (sugárzás, hőmérséklet) között is megbízhatóan működik. 20 GB adat tárolására képes. Tudományos műszerek [ szerkesztés] High Resolution Imaging Science Experiment ( HiRISE): kamera, nagy felbontású képeket készít. Context Imager (CTX): kamera, kisebb felbontású képek készítése a HiRISE képeinek környezetéről. Mars Color Imager (MARCI): színes képalkotó berendezés, színes képek készítése és az időjárás vizsgálata. Compact Reconnaissance Imaging Spectrometers for Mars (CRISM): optikai/ infravörös spektrométer, a felszín ásványtani térképezését végzi.
Marsz–2 Ország Szovjetunió Űrügynökség Szovjetunió Gyártó RKK Enyergija Küldetés típusa lander Küldetés Célégitest Mars Indítás dátuma 1971. május 19. Indítás helye Baikonur Cosmodrome Site 81/24 Hordozórakéta Proton-K Megérkezés 1971. november 27. Marsz–2 a szovjet Marsz-program második generációjának első űrszondája. A Mars mesterséges bolygója lett, műszertartálya pedig elsőként érte el a Mars felszínét. Küldetés [ szerkesztés] 1971. május 19-én indították, menet közben az űrszonda önállóan pályakorrekciót végezett. 1971. november 27-én 1380 kilométerre megközelítette a Marsot, és szabadon engedte a leszállóegységet. Ez nem a megfelelő szögben érte el a légkört. A leszálló rendszer nem működhetett és a leszállóegység becsapódott a felszínbe. Ez volt az első ember készítette szerkezet, amely elérte a Mars felszínét. [1] Jellemzői [ szerkesztés] Feladata megegyezik a Marsz–3 -mal, tartályt eljuttatni a bolygó felszínére, és műholdként vizsgálni a Mars viszonyait. Repülés közben a kozmikus sugárzás, a napszél, a bolygóközi mágneses tér és a meteoritáramok tanulmányozása, közelrepülés közben fotók és televíziós felvételek készítése.
^ Minden hétköznap, összegyűjtjük az elmúlt 24 óra legfontosabb történéseit, szombat reggelente pedig az elmúlt hét legérdekesebb cikkei várnak postaládádban. Feliratkozom a napi hírlevélre Feliratkozom a heti hírlevélre ^ Kedves Olvasónk! Már csak egy kattintásra van szükség, hogy megerősítsd feliratkozási szándékodat! Amennyiben nem kapod meg megerősítő e-mailünket, kérünk, ellenőrizd a levélszemét mappádat. #Koronavírus Az biztos, hogy a koronavírus azokat átírta. Az egészségügyi államtitkár szerint rövidültek. A DK szerint hosszabbak lettek. Címlapról ajánljuk Startlap aktuális