Így született meg a Los Gringos, ennek menedzsere és dobosa lett. Addig járták az országot, zenéltek és árulták a saját kiadású kazettákat, míg összegyűlt annyi pénz, hogy 1995-ben kimehessenek Peruba és Bolíviába. Ahol be kellett látnia, sose fog úgy muzsikálni, ahogy egy bolíviai földműves. Lukács számára a vércukormérő készülékkel és más orvosi műszerrel szárnyaló 77 Elektronika tette lehetővé, hogy 1995-ben Kelenföldön, a cége szomszédságában egy lepusztult gyártelepen megalapítsa a Fonót. A nonprofit szellemű kulturális központ profilját az indulásnál akusztikus zeneként határozta meg. Amibe a latin-amerikai népzene éppúgy belefért, mint a dzseszz. Meg persze a magyar népzene. Amivel a Fonó nyitásakor, miként ő fogalmazta, még nem volt egy hullámhosszon. A nyitást követően viszont rendszeresen eljárt Erdélybe, hol a Tükrös zenekarral, hol Kallós Zoltán vendégeként. S miként előtte a dél-amerikaiba, ugyanúgy menthetetlenül belezúgott a magyar népzenébe. S hogy miért gondolta úgy, hogy a cégénél keresett tízmillióit ebbe a nonprofit intézménybe öli bele?
Ami a kkv-szektor lehetőségeit illeti, Szijj Attilának az a véleménye, hogy a növekedésre képes cégeknek van jövőjük. Az ilyenek számára fontos, és ez sikerük kulcsa is, hogy nem költségszempontból, hanem idő alapon versenyeznek. Termékeik nem azzal tűnnek ki, hogy olcsóbbak vagy hasznosabbak, mint a konkurencia által kínált áruk, hanem azért érdemes ezeket választani, mert a lehető legrövidebb időn belül, lehetőleg már az igény jelentkezését követően a vevők rendelkezésére állnak. Arra a kérdésre, hogy a mostani gazdasági megszorító intézkedések közepette, politikailag instabil légkörben, sokszor monopolisztikus piacokon mi lehet a kitörési pont a kkv-k számára, tömören csak ennyit mond az ügyvezető: a termékfejlesztés. A Dension Kft. eddigi sikertörténete azt mutatja, hogy az eredményes vállalati filozófia valóban megfogalmazható egyetlen szóban.
A gép karácsonyra meglett, a barátnő mégsem programozott. Viszont elkészült a HomeLab II, ami Lukács életében radikális fordulatot hozott. A szocialista gazdaságban a Home-Lab valójában egyetlen nyomtatott áramkört jelentett, amit egy rákospalotai családi ház hátsó udvarán gyártott neki fusiban egyik ismerőse. Persze combos hibaszázalékkal. Lukács évekig járt az Eötvös klubba, ahol kedd esténként osztotta a tanácsokat, mérte ki a behozott áramkörök hibás pontjait, élesztgette az ő alaplapjára húzott számítógépeket. Meg égette bele a memóriába az Endre öccse által írt BASIC-programot. Hogy aztán a többi alkatrészt mindenki onnan szerezze be (lopja össze) hozzá, amelyik hazai híradás-technikai gyárból csak tudta. Vagy amellyel esetleg nyugaton élő rokonai segítették ki. A HomeLabokból becslések szerint mintegy 1500 példány készülhetett, a honi számítástechnika hőskorában egész generáció nőtt fel ezeken. Mégsem hozott átütő sikert. Ezért Lukács 1986-ban 77 Elektronika néven új céget hozott létre, a kor gazdasági lehetőségeinek megfelelő kiszövetkezeti formában.
Ez némi átalakítás után alkalmassá vált az iPod majd az iPhone vezérlésére, mellyel a Dension rövid időn belül a legtöbb európai autógyár beszállítójává vált. A fellendülésnek a 2008 utáni válság vetett véget, és az illesztő egységeket fokozatosan kiszorították az MP3 és iPod képes fejegységek. 2010-ben "kiszeretett a kütyüiparból". Fiatal programozókat gyűjtött maga köré, és megalapította a Prodosoft Kft. -t, amelyben 30 éves ipari tapasztalatát gyúrja bele egy teljes körűen integrált, gyártás- és minőségorientált vállalatirányítási rendszerbe. Kitüntetése: Kalmár-díj (Lukács Endrével megosztva, NJSZT, 1986). Létrehozva: 2020. 06. 04. 11:02 Utolsó módosítás: 2020. 10. 13:10
Az utolsó generációs HomeLab 5 már floppy-t kezelt, és CP/M operációs rendszer futott rajta. A HomeLab-sztorit ifj. Marosán György írta meg 1985-ben a Valóság nevű magazinban, "Párhuzamos történetek" címmel. Ennek következtében az akkori gazdaság reform-gondolkodású vezetői felfigyeltek az esetre, és összehozták Lukács Józsefet Demján Sándorral, aki fantáziát látott az együttműködésben. Az elképzelések szerint a Skála Coop (melynek akkor még Demján volt a vezérigazgatója) megmondja, hogy mire van szükség a piacon, Lukács alakuló cége kifejleszti, más Skála érdekeltségek legyártják, majd a Skála eladja. A Skála anyagilag is beszállt a vállalkozásba, és így alakult meg a 77 Elektronika Kisszövetkezet (később Kft. ). Demján azonban hamarosan váltott a bankszektorra, a Skála pedig nem tudott mit kezdeni a fejlesztői csapattal. Így a 77 Elektronikának saját lábra kellett állnia. Készítettek csirkekeltető-vezérlőt, próbálkoztak távközlési berendezésekkel, végül egy otthoni vércukormérő készülék futott be.
De ha kész a kormánykerék átadására, akkor is szűk a piac, ahonnan az utódját kiválaszthatja. "Aki rendelkezik a szükséges képzettséggel, hozzáállással és gyakorlattal, annak saját cége van, vagy máshol dolgozik vezetőként" – jegyzi meg Szabadics Zoltán. Ő a testvérével és apjával együtt tulajdonolt, mélyépítéssel foglalkozó Szabadics Zrt. -be (Figyelő, 2004/2. szám) egy évi keresés után talált megfelelő műszaki igazgatót, aki tulajdonképpen műszaki ügyvezetői jogosítványokkal bír, habár "papíron" Szabadics Zoltán az elnök-vezérigazgató. A család másik vállalkozásába, a magasépítő Szabau Kft. -be pedig másfél hónapja keres a maga helyébe ügyvezetőt, eleddig sikertelenül. A gondos mérlegelésnek oka van: Szabadics tapasztalata szerint egy rossz ügyvezető hamar tönkre tudja tenni a tíz éve építgetett cégnevet. Tipikus hiba, ha a menedzserjelölt nem rendelkezik az ilyen méretű vállalatnál szükséges tárgyalási, kapcsolatteremtési készségekkel: nem tudja, mikor kell engedni a megrendelőknek, mikor ellentmondani, mikor időhúzásra játszani.
A számítógép támogatta a szoftverek magnóról történő betöltését is. Összesen 200 db HomeLab 2 struktúrájú számítógép készült. Aircomp 16 [ szerkesztés] Az Aircomp 16 a HomeLab 2 egy változata, amelyet a Boscoop-Personal GT Color Ipari Szövetkezet gyártott a Lukács testvérekkel kötött szerződés alapján.
Ezek szoftverét is javarészt Endre írta. Zettwitz Sándor (József apósa) 1989-ben csatlakozott a céghez, és ez igazi kereskedelmi lendületet hozott. A 77 Elektronika hamarosan a hazai orvosi elektronika egyik legjelentősebb vállalata lett. 2001-ben úgy érezte, ismét váltania kell; a 77 túl nagy (kb. 250 fős) vállalattá vált, melyben már nem érezte jól magát. Ezért – szavaival élve – "keresett magának egy másik homokozót". Így jött létre a Dension Audio Systems Kft., mely Lukács Endre ötlete alapján autóban használható, hard disc alapú MP3 lejátszót gyártott DMP3 néven. Az eszköz több ezer CD-nyi tartalom lejátszását tette lehetővé az autóban; a Szlogent a Csillagok háborújából kölcsönözték: "A Zene legyen veled! " A készülék azonban megelőzte korát – nem volt rá jelentős kereslet. Pár év múlva az Apple iPod-ja már a sarkából fordította ki a világot. A Dension fő terméke végül nem az újszerűséget jelentő lejátszó lett, hanem az illesztő egység, amit azért fejlesztettek ki, hogy a DMP3-at be tudják kötni az autóba.