Valószínűleg tovább bővülnek a globálisan telepített atomerőművi kapacitások a következő évtizedekben, és bár az egyes régiók között jelentős eltérések lehetnek, Kelet-Európában egyértelműen a nukleáris energia előretörésére lehet számítani. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) októberben ismertetett, 2050-ig előre tekintő prognózisa szerint a térségben az óvatos és az ambiciózus forgatókönyv szerint egyaránt az atomerőművekben termelt villamos energia mennyiségének növekedése várható. A következő években olyan országok is atomerőmű építésébe kezdhetnek, amelyek eddig ódzkodtak a technológiától. Új atomerőművek emelkedhetnek Magyarország szomszédainálAz utóbbi időszakban ellentétes folyamatokat lehet megfigyelni a nukleáris energia globális megítélésének alakulásában: míg bizonyos országok, például Németország, Olaszország vagy Egyesült Királyság esetében egyértelmű visszaesés tapasztalható, addig számos olyan ország, például Lengyelország is érdeklődni... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
utolsó frissítés: 14:58 GMT +2, 2018. május 04. A nukleáris energia részaránya 25, 8 százalék volt 2016-ban az Európai Unió villamosenergia-termelésében, a tagállamokban működő atomerőművek összesen 839 700 gigawattórányi (GWh) energiát állítottak elő - írta pénteken közzétett jelentésében az uniós statisztikai hivatal (Eurostat). A szervezet friss értékelése szerint a huszonnyolc tagú EU minden második országában folyt atomerőművi energiatermelés a vizsgált évben: Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Németországban, Romániában, Spanyolországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Svédországban. A többi tizennégy tagországban nincsenek működő reaktorok. A nukleáris energia előállításában továbbra is Franciaország áll az élen, amely az Európai Unió teljes termelésének nagyjából 48 százalékát tette ki egyedül. Ezt Németország követte 10 százalékkal, Nagy-Britannia 8, 5 százalékkal, Svédország 7, 5 százalékkal és Spanyolország 7 százalékkal.
Üzemi adatai [ szerkesztés] Szabványos, szovjet VVER-210 -típusú nyomottvizes reaktor működött benne. Bruttó teljesítménye 70 MWe volt, de ebből 8 MWe-ra a kisegítő rendszerek működtetéséhez volt szükség, így a nettó kimeneti teljesítmény 62 MWe volt. Amint az üzemeltetési tapasztalatok nőttek, bruttó teljesítményét felemelték 75, majd 80 MWe-ra. A hűtővizet a Nehmitzseé-ből vételezték ki, és egy speciális csatornán keresztül a Stechlinseé-be engedték vissza. Az erőmű összesen 130 000 órát működött. Leállítása [ szerkesztés] 1986-ban, húszévnyi működés után felújítást végeztek rajta, hogy további hat évig működhessen. Németország újraegyesítése előtt, 1990-ben biztonsági problémák miatt mégis megtörtént az energiablokk ütemezett leállítása. 1995-re az erőművet korábban üzemeltető Energiewerke Nord GmbH felügyelete alatt leszerelték. A radioaktív anyagok egy ideiglenes tárolóba kerültek. Az erőmű működése közben eltitkolt legsúlyosabb üzemzavar egy INES -2-es szintű esemény volt: az egyik hűtőköri cső szivárogni kezdett, de gyorsan kijavították.