Nagyapám tanítása Idefigyelj - mondta komoran -, ha egyszer megígérted valakinek, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszel, és nem vagy ott időben, csak két mentséged lehet: meghaltál, vagy olyan beteg vagy, hogy mozdulni se tudsz! Hogy nem haltál meg, azt látom. Nos, mi a betegség, hadd hívjam a doktort?! Elmondtam neki szorongva ott a sötétben, hogy mi történt. Nagyapám szó nélkül végighallgatott. Mikor aztán kifogytam a szóból, megszólalt. Súlyos, lassú beszéddel.... - Idefigyelj - mondta. - Vannak emberek ezen a földön, akik úgy dobálják ide-oda a szavakat, meg az ígéreteket, hogy azoknak semmi értékük nincsen többé. Mi, Wassok nem ezek közé tartozunk. Ha mi mondunk valamit, az áll, mint a sziklakő. Ha mi a szavunkat adjuk, azt tartjuk is, ha belepusztulunk is! Érted? - Értem - hebegtem megrendülve. - Dehogyis érted - csapott le reám a szava -, de elmagyarázom úgy, hogy megértsed. Látod itt a mellényem zsebében az aranyórát? Nagyapámtól kaptam, amikor leérettségiztem. Amikor leérettségizel, a tied lesz.
A Keszthelyi-hegység alaposan felszabdalt, felárkolt vidékének déli oldalán temérdek kilátó segít kiélvezni a balatoni riviéra panorámáját, míg a hegyvidék északi oldalán egészen más tájjelleggel találkozunk. Az itteni magaslatok is gyakran szigetszerűek, ezért tetejükről kiváló lehetőség nyílik a környék szemmel tartására. Mivel a hegység északi előtere alacsony, jól járható vidék, az erre futó útvonalak őrzésének legmegfelelőbb módja természetesen kisebb-nagyobb várak építése volt. Tátika és Sümeg mellett Rezi is jelentős erőssége volt a területnek. A jól védhető, meredek dolomitbércre telepített egyszerű alaprajzú építményből mára csak a lakótorony egy darabkája és néhány várfalrészlet maradt meg. A vár keletkezéstörténete bizonytalan, valószínűleg a 13-14. század fordulója környékén építhették. A 14. század közepén Nagy Lajos a Laczkfi családnak adományozta, majd tulajdonosok váltották egymást, míg végül a Pető családnál kötött ki, akik az 1420-as évektől viselték gondját egészen a 16. századig.
Szadómazó tanácsok és eszközök, SM kezdőknek. Sokaknak riasztóan hangzik minden, ami szado vagy mazo, de a szex ezen fajátja talán közelebb áll hozzád, mint hinnéd. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a kínzások, a szeretkezés közbeni fájdalom egy külön világ sajátjai, pedig valójában a legtöbb pár szexuális életében felfedezhetők szadomazo elemek, igaz, legtöbbször nem kerülnek komolyabb kapcsolatba a kötözős-ostorozós világgal, melyre a szadómazó eszközök is csábítanak: Ha már fogtad le valaha a párod szeretkezés közben, ha sziszegtetek mocskos szavakat, ha paskoltad már a fenekét, kítűnő alapról indulsz a huncut szex komolyabb világa felé. Semmi szükség rá, hogy vagyonokat költs különböző segédeszközökre, ketrecekre és domina jelmezekre, mivel a szadomazo első és legfontosabb kelléke a fentiek fényében egész biztosan a birtokodban van már, s ez nem más, mint saját fantáziád. Az első lépés természetesen az, hogy nyíltan megbeszéljétek egymás közt, mi lenne, ha kicsit másképp csinálnátok azt, amit eddig is csináltatok.
Legutóbb például ezt a kérdést kaptuk Zsuzsanna nevű olvasónktól: Szeretnék hivatkozni egyes cikkeikre a szakdolgozatomban. Hogyan jelölhetem az internetes hivatkozást, hogy formailag helyes legyen? Bibliográfiát használok. A kérdésre a válaszunk elsősorban az, hogy annak megfelelően, ahogyan a szakdolgozatot elbíráló intézmény megköveteli; ugyanis az internetes hivatkozások formájára vonatkozóan – ahogyan a más forrásokra való hivatkozásokat illetően is – különböző hagyományok, szokások léteznek. A nyesttel kapcsolatosan alapvetően két nehézség merülhet fel a bibliográfia készítése közben – szigorúan hivatkozási szempontból. Az egyik az, hogy nekünk nincsenek lapszámaink; a nyest nem egy periodika, amely az interneten teszi közzé a lapszámait, hanem egy állandóan frissülő portál. A másik pedig az, hogy a nyesten olykor konkrét szerző megnevezése nélkül látnak napvilágot a szerkesztőség által készített vagy készíttetett anyagok. Vegyük tehát sorra a felmerülő nehézségeket! Az elsőről már írtunk az egyik tavalyi cikkünkben, így igazából elég lenne erre az internetes forrásra hivatkoznunk, hogy bemutassuk, hogyan lehet a nyestre hivatkozni.