Az orvosoknak csupán 7 százaléka végzett olyan esetben eutanáziát, amikor nem volt a betegnek rákja vagy más fizikai betegsége. A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az orvosok elősorban azt vizsgálják az eutanáziakérelmek esetén a beteg mennyire szenved az aktuális állapotában. Míg azonban a fizikai szenvedés egyértelműen az eutanázia elvégzése mellett szól, a mentális szenvedés esetében az orvosok véleménye megoszlik.
Az eredmények azt mutatták, hogy az orvosok hozzáállása az eutanáziakérelemhez elsősorban a beteg állapotán múlik. A megkérdezettek 85 százaléka végezné el az eutanáziát abban az esetben, ha a beteg rákos, vagy más fizikai betegsége van, amely nem gyógyítható. De a megkérdezettek 34 százaléka alkalmazná az eutanáziát abban az esetben is, ha a beteg mentális betegségben szenved. Tízből négy orvos menne bele az eutanázia alkalmazásába akkor, ha a beteg a demencia korai stádiumában kérelmezi azt. Ha azonban a beteg már előrehaladott demens állapotban van, akkor csak minden harmadik orvos fontolná meg az eutanázia lehetőségét. Négyből három orvos egyezne bele az eutanáziába abban az esetben, ha a súlyos fizikai betegségben szenvedő páciens már nem akar tovább élni, mert belefáradt a betegségébe. Ugyanakkor csak ötből egy gondolkodna az eutanázián, ha az életunt betegnek nem lenne fizikai betegsége. A megkérdezettek fele segített már halálba rákos beteget, harmaduk pedig súlyos fizikai betegségben szenvedőn végzett már eutanáziát.