Soha nem tudjuk, mit mondott a másik, csak azt, amit meghallottunk belőle. Ezért ellenőriznünk kell, hogy a másik mondanivalója torzítás nélkül érkezett-e meg hozzánk. A visszajelzésekben a figyelő újból megfogalmazza a beszélő által közvetített érzéseket és tartalmakat, ezzel kifejezésre juttatva megértését és elfogadását. Az empátiás, megértő reagálás intenzív részvételt igényel. A visszajelző figyelés azért javítja a kommunikációt, mert segít a figyelőnek megerősítenie annak értelmezését, amit a beszélő közölt vele. A beszélgetés során saját szavaival ismétli meg benyomását a mondottakról, mintegy dekódolja az elhangzott információt, a félreértéseket a beszélő így azonnal korrigálhatja. Ennek hiányában a kommunikáció könnyen félresiklik. A dekódolás során tulajdonképpen a figyelő csak találgathat, hogy voltaképpen mik is a beszélő érzései és gondolatai, azok értelmezéséről visszajelzés hiányában csak találgathat a beszélő. Eközben egyikük sincsen tudatában a kölcsönös félreértésnek.
A figyeléshez félre kell tenni előítélet einket, amelyek legyenek vallásiak, politikaiak, tudományosak, félelmek vagy vágyak. Ha ezek szűrőjén át figyelünk és figyelnek minket, az eltorzítja az információkat, félreértéseket eredményez. A visszajelző reakciók szükségesek ezen félreértések korrigálására, tisztázására. Kultúránkban az érzéseik elnyomására tanítják az embereket, akik így sokszor nincsenek tudatában érzelmeiknek. Az érzelmeknek pedig központi szerepe van kapcsolatainkban. Indítékaink alapvető alkotói, segítenek kialakítani életünk irányát és célját, rávezet(het)nek problémáink megoldására. A másik véglet az, amikor az érzések vakítanak el valakit olyan mértékben, hogy képtelen cselekedeteit és sorsát irányítani. A visszajelző figyelés, az érzelmek visszatükrözése segíthet az embernek belső érzelmi világa megismerésében, és abban is, hogy úrrá legyen erős érzelmein és racionális adottságait alkalmazni tudja.
Stresszes az élet? Családtagjával, barátjával nehezebb kommunikálnia, vagy Önnek érzelmi konfliktusai vannak? Problémái vannak kollégáival? Szeretne hatékonyabban együttműködni a családjával (társával, gyermekével, szüleivel)? Vissza kell utasítania közeli ismerősét, rokonát, de nem szeretné megbántani? Társas kapcsolataiban konfliktusok jelentkeznek? Nem tud nemet mondani? Vagy különböző helyzetekben szorongást él meg? Mi tudjuk a megoldást. Legyen Ön is asszertív! Kommunikáljon hatékonyan! Az asszertivitás, a hatékony kommunikáció alapja, mely mindenki által elsajátítható. Gyakorlás és odafigyelés segítségével eljuthatunk ahhoz a helyzethez, amikor már gondolkodni sem kell az asszertivitás modelljén, szabályokon, technikákon, hanem készségszinten tudjuk alkalmazni, s előnyeit javunkra fordítani. Nem csodaszer, de a társadalmilag elfogadott helyzetek nagy százalékában jól működtethető.
"Honnan szerzik a szakmai információkat a jövő gazdálkodói? " Ezzel a címmel Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid egyetemi docens, BCE, agrobusiness szakértő tartott előadást. Ő azonban a fiatal és öreg megkülönböztetés helyett konzervatív vagy haladó gazdálkodókról beszélt. A különbségtétel alapjául szerinte jobb, ha azt nézzük, egy gazdálkodó befogadó-e az új információkra vagy sem. Egyetemi tapasztalatai alapján azt kell megtanítani, hogy a tájékozódni vágyók megtalálják a hiteles forrásokat, és információikat ezekből a forrásokból merítsék. Egy kutatás kapcsán a szakember kiemelte, hogy mindazok a gazdálkodók, aki használják az internetet, általában szaktanácsadók segítségét is igénybe veszik. Emellett felhívta a figyelmet, hogy miután a gazdálkodók leginkább okostelefont használnak, ha valaki digitális platformon szeretné elérni őket, appot fejlesszen. A szakmai nap utolsó előadójaként Dr. Domján Erika, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a FruitVeBnek a változó tartalomfogyasztási szokásoknak megfelelő kommunikációs stratégiáját mutatta be.
"Egyre nagyobb a nyomás a mezőgazdaságon a környezetvédők és egyéb szervezetek felől, ezért kifelé a kommunikáció lesz fontos, az, hogy hitelesen szólítsuk meg a fogyasztót. " "Generációváltás a mezőgazdaságban – egy fiatal nemesítő tapasztalatai" címmel egy "eleven generációváltó", Rádi Feríz, a Kiskun Kutatóközpont ügyvezetője mesélt egyebek mellett arról, hogy 12 éves kora óta akart kukoricanemesítő lenni, és a nagyapja nyomdokaiba lépni. Rávilágított azonban arra is, hogy a reggel hattól este hatig tartó munkaidő, a télen-nyáron, hóban-fagyban, tűző napsütésben végzendő mezőgazdasági munka nehezen veszi fel a versenyt a "klimatizált irodával és egy jól beállított kapszulás kávéfőzővel. " Rádi Feríz kicsit megkongatta a vészharangot is, azzal, hogy a mai trendek alapján 15 év múlva még lesz-e egyáltalán magyar agrároktatás. "Nincs magyar mezőgazdaság magyar mezőgazdászok nélkül! " A generációváltással kapcsolatosan pedig azt hangsúlyozta, hogy idősek és fiatalon működjenek együtt, beszélgessenek, mert ez a kulcsa a sikernek.
A kommunikáció csapdái Carl Rogers szerint az interperszonális kommunikáció legfőbb korlátja pontosan a velünk született hajlam, hogy ítélkezzünk - vagyis jóváhagyjuk illetve helytelenítsük a másik személy kijelentéseit. Olyan helyzetekben, ahol erős érzések és érzelmek érintettek, a kommunikáció annál gátoltabb, minél inkább ezen érzések hatása alatt ítélkezünk. Thomas Gordon szerint a kommunikáció korlátai és megrontói az alábbiak: Ítélkezés (kritizálás, címkézés, diagnosztizálás, értékelő dicséret) Megoldások közlése (utasítás, fenyegetőzés, moralizálás, zárt kérdések, tanácsadás) A másik aggodalmának megkerülése (elterelés, logikai érvelés, megnyugtatás) A reagálások megszokott, rossz módozatai megváltoztathatók, a kommunikáció hatékony formái megtanulhatók. A hatékony, konstruktív kommunikáció három alappillére ( Carl Rogers szerint): (1) Nyíltság - azt jelenti, hogy őszinték és nyitottak vagyunk saját érzelmeink, szükségleteink és elgondolásainkat illetően. A nyílt, hiteles személy valódi énjét mutatja, és érzéseit kifejezésre juttatja, amikor az helyénvaló.
Tehát ne a legnagyobb stresszben próbáljunk asszertíven kommunikálni. Amennyiben tudunk, próbáljunk higgadtak maradni. Ha ez nehéz, mi vagy partnerünk ideges, várjuk meg míg a csillapodnak a kedélyek és akkor tegyünk lépéseket a probléma megoldásának érdekében. Gyakorolni kell az asszertív közléseket Az asszertív kommunikációt mindenképpen be kell gyakorolni. Fontos, hogy amikor konfliktusos helyzetben vagyunk, próbáljunk kommunikálni a vágyainkról. Közben tartsuk a szemkontaktust, metakommunikációnk is magabiztosságot sugározzon. Gesztusainkkal kedvességet üzenjünk. Jól megfigyelhető az asszertivitás verbális része az alábbi helyzetben. Egy étteremben ülünk és a hideg ételt hoz, mi pedig forrón szeretjük. Amikor észleljük a kellemetlenséget, megkérjük a pincért hogy jöjjön ide. Az alábbi párbeszéd zajlik le köztünk. Elnézést, uram! Tudna segíteni? Igen, máris jövök! Ez a leves nem elég forró a számomra, így nem ízlik. Megtenné hogy megmelegíti? Nagyon sajnálom, máris megmelegítem. Köszönöm szépen!