kötött réti talajon 1, 2-3 t/ha IV. laza homoktalajon 1-2, 5 t/ha V. szikes talajon 1-3 t/ha VI. sekély termőrétegű talajon 1-2, 5 t/ha Napraforgó tábla Napraforgó fej
Az almatermesztés egyike a legmunkaigényesebb mezőgazdasági tevékenységeinknek Az összes almatermés 70-%-át három megyében (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdu-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén) termelik meg, az. Ezekben a térségekben az alma adja a növénytermelés bruttó értékének egyharmadát. Azonban elsősorban öntözéssel Magyarország bármely termőhelyén termeszthető növényünk az alma. Az alma fenológiai fázisai Virágzó almaültetvény Termő almaültetvény
Az alma fenológiai fázisai, klimatikus igényei Az alma fenológiai fázisai és átlagos időpontjai a következőek: téli nyugalmi fázis-rügyfakadás február 20. -március 15. rügypattanás március 15. -25. a termőrügyek, március 20. -30. hajórügyek esetében tavaszi hajtásnövekedés március 25. -május 10. virágzás április 15. - május 20. első tisztító gyümölcshullás május 15. -30 második tisztító gyümölcshullás június 15. -július 10. jánosnapi második hajtásnövekedés június 15. -július 15. rügydifferenciálódás július 15. -augusztus 1. gyümölcsérés május 25. -október 30. lombhullás október 20. -november 10. nyugalmi szakasz november 10. - február 20. A fenológiai fázisok megkezdődésének időpontjai igen változóak, függnek az időjárási adottságoktól, a fajtáktól, termesztés technológiáktól. A fenológiai fázisok sokszor egybe is csúszhatnak, mivel a növény eltérő szervei párhuzamosan fejlődnek. Az alma termeszthetősége Gyümölcstermesztésünk döntő hányadát az alma adja. Igen nagy jelentőségű a foglalkoztatásban betöltött szerepe.
A napraforgó fenológiai fázisai, klimatikus igényei A napraforgó fenológiai fázisai és átlagos időpontjai a következőek: Vetés-kelés április 10-20. Kelés- négyleveles állapot április 20. -május 15. Négyleveles állapot- tányérképződés május 15. -június 10. Tányérképződés- virágzás kezdete június 10. - július 5. Virágzás kezdete- virágzás vége július 5. - július 30. Virágzás vége- érés július 30. -augusztus 30. A napraforgó fenológiai fázisai A napraforgó termeszthetősége A napraforgó az egyik legjelentősebb olajipari növényünk évente. 510000 ha-on termesztik. Magyarország szántóterületeinek 90%-a alkalmas napraforgó termesztésre, a vetésterületét a szigorú növény egészségügyi követelmények korlátozzák, legkevesebb 5 évenként kerülhet a napraforgó vissza ugyan arra a szántóterületre. Vízigénye számottevő 470-550 mm közötti, melyet akár a talaj mélyebb rétegeiből is képes felvenni, jelentősen kiszárítva azt. Várható termés mennyisége: I. közép kötött mezőségi talajon 2-4 t/ha II. közép kötött erdőtalajon 1, 5-3, 5 t/ha III.
A cukorrépa fenológiai fázisai, klimatikus igényei A cukorrépa fejlődése két nagy periódusra osztható. A vegetatív szakaszra, mikor a növény zöld részei fejlődnek, valamint a generatív szakaszra, mikor a generatív szervek kialakulása történik meg. Ha a termesztés célja a cukortermelés, akkor az első év végén, a vegetatív fázis végén történik a betakarítás. A vetőmag termesztés céljából a direkt termesztési módszerrel a második év végén, a generatív fejlődési szakasz végén takaríthatjuk be a vetőmagot. A cukorrépa fenológiai fázisai és átlagos időpontjai a következőek: vetés - kelés, március 15. -április 10. kelés - intenzív levélképződés kezdete, április 10. -május 10. intenzív levélképződés -dekortikáció (kéregleválás) levélképződés, gyökérvastagodás május 10. -július 10. dekortikáció-tuberáció az intenzív cukorfelhalmozás szakasza július 10. -október 1. tuberáció-maturáció érés, a cukorfelhalmozás lassul október 1. -október 20. A vetőmagtermő direkt termesztési technológiájú cukorrépa fenológiai fázisai, és időpontjai a következőek: vetés - kelés, március 15. telelés október 20.
Ezért gyakran hívják ezt az időszakot Nagy Növekedési Fázisnak. Termés Ez a fázis a virágzás elmúltától a gabona éréséig tart. Ezen időszak alatt a hozam összetevői közül a területegységnyi szemmennyiség és a gabonaszemek súlya lesz meghatározó. A zászlóslevél egészsége és nitrogén-ellátottsága fontos tényező, mert 70%-ig ez járul hozzá a gabona szén-hidrát tartalmához. Az évek során számos rendszer született, melyek segítségével meghatározhatóak a búza növekedési szakaszai. A három leginkább használatos rendszer: a Zadoks, a Feekes és a Haun. Ezek közül is a Zadoks a legszélesebb körben elterjedt. Itt olvashatóak a skála adatai:
Kalászos alaptechnológiánk biztosítja a gyommentes állapotot, a kezdeti induláshoz szükséges mikroelemeket, a gazdaságos és hatékony lomb- és kalász védelmet, valamint a mennyiséget és minőséget garantáló folyékony nitrogén-fejtrágyázást.