Móra Ferenc " Az öröm atmoszférája a lélek oxigénje. " Szepes Mária Hozzászólás
0 upvotes 0 downvotes 94 views 10 pages Description: "Van a csoda... Karácsony csodája. Amire várunk. És ami teljesedik. De ez a csoda nem a színes szalagokkal átkötött dobozokban rejlik. Nem a feldíszített zöld fenyő alatt találod. Ezt a csodát másutt kell keresni, másutt lehet megtalálni. Ez a csoda a kedves szavakban, őszinte, szívből jövő kívánságokban, szerető érzésben érkezik. És kell ennél nagyobb ajándék? A következő háromszázhatvanöt napban ezek kísérnek, ezek adnak erőt. Nem a csomagokban lapuló tárgyak, hanem csakis ezek. Csak ezek... Ez a karácsony csodája. " (Csitáry-Hock Tamás) 94 views 0 upvotes 0 downvotes Description: "Van a csoda... Ezt a csod… Full description \gÏ > Euii`sztñ m Ő sïb jossï szgj`ti`c vgit Igcfgcn`c, hïb `jjgr os m` lüious mñc`p didlïc làrtucj. @ zsüegit c`byvàrgsn`c hïb tõnndc idttdj, `mgby ndjõszõctõtt ` cyàr. Hdbjdzf fõtt ` turost` szdzgc. @ turostàj dzrdo idptïj di `z dbïsz vàrgst, mgby ediedfdzzïj ` vàrgs cdvdzdtdssïbdot, jùiõcidbdssïbdot. Qzàhgs cdhzdt bydrhdjd vofàh`c as`t`cbgit `z utaàjgc, `nn`c ` rdhïcyndc, mgby edidfmdtdtidc ïihïcyndc idsz rïszd.
Egyszer szinte sírva azt mondta, - olyan nyomorult vagyok... Ekkor nem is gondolkodva a dolgon, felé fordulva csak annyit mondtam, - ilyent soha ne mondj magadról. Bocsánat, - mondta a telefonba, majd rám nézett nagy könnyes szemeivel és megkérdezte mit mondtam. Elismételtem. Ő hamar elköszönve letette a telefont és csak annyit mondott ismét, - de én tényleg olyan nyomorult vagyok. Ekkor csendesen azt mondtam neki, - nem, nem vagy nyomorult, fogalmad sincs milyen csodálatos lélek vagy! Az egód az, ami nyomorultul érzi magát. Talán még mondtam neki pár szót a befelé fordulásról és a lélekről. Felállt és tárt karokkal hozzám lépett. Átöleltük egymást. Sírt. Az volt az érzésem, hogy valami hatalmas kő hullt le a szívéről. A tükörbe néztem... Próbálgattam arcomhoz a választott sálakat. Ő néhány lépés távolságból csak figyelt, majd megszólalt, - te olyan nyugalmat árasztasz magadból. Igen, tudom- mondtam mosolyogva. Letettem a stólákat és a nadrágot is vissza akasztottam a helyére, mondván, hogy meggondoltam, nincs is szükségem ezekre.