(10 id�zet) 1775. j�lius 27. — 1861. szeptember 23. magyar pedag�gus, az els� magyarorsz�gi �vod�k megalap�t�ja Figyel�s A nemzet nevel�s�nek a feladata, hogy egyetlen gyermek se le�gyen rossz �s haszontalan. A n�k nagy k�ldet�se az, hogy az emberis�g erk�lcsi betegs�geit gy�gy�ts�k. Anya, a gyermekeidet j�l akarod nevelni? Nevelj magadnak ne�vel�t! Neveld saj�t magadat! A becs�let t�bb, mint az �let, mert akkor is �l, ha te m�r meghalt�l. �r�k bar�ts�g csak ott lehets�ges, ahol �r�k j�s�g lakik. A kicsinyess�get �s az el��t�letet a legfennk�ltebb szem�lyn�l sem kell tiszteln�nk, �ket magukat, illetve a benn�k l�v� j�t azonban �gy kell �rt�keln�nk, hogy ezeket nem vessz�k tekintetbe. Nevel�s teszi az embert, �s az ember a haz�t. A szeretet az �let, az �let gy�kere. Aki nem szeret, nem is �l. Az ember sohasem olyan sz�p, mint amikor bocs�natot k�r �s amikor megbocs�t; ezek az �let legszebb pillanatai. Gyermekekkel foglalkozni minden bizonnyal a legh�l�sabb munka, ami a f�ld�nk�n oszt�lyr�sz�nkr�l jutott, de saj�t t�k�letess�g�nket is ez mozd�tja el�re.
Brunszvik Teréz Pozsonyban született 1775 júliusában, Brunswick Antal gróf és Seeberg Anna bárónő elsőszülött gyermekeként. Őt még további három testvér követte a sorban: 1777-ben Ferenc, '79-ben Jozefin és '82-ben Karolina. A gyerekek közül leginkább Teréz rajongott apjukért, aki nagy műveltségű, zeneértő, felvilágosult gondolkodású és meggyőződéses reformer volt. A férfi paradicsomi környezetet teremtett a kicsik számára a 70 hektáros martonvásári birtokon, de ő ültette el leányában a pedagógiai gondolkodás csíráját és a szenvedélyes tenni akarás vágyát is. Apja volt a példaképe Brunswick Antal legidősebb lányát már háromévesen zongorához ültette. A gróf a tanítón kívül német nevelőnőt és angoltanárt is fogadott a gyerekek mellé. Anyja - szemben apjával - gyakorlatias, kissé földhözragadt, takarékos, sőt fukar asszony volt, aki a gróf korai, 1792-ben bekövetkezett halálát követően egymaga igazgatta a martonvásári birtokot. Teréz számára apja élete végéig példakép maradt. Halálát követően a martonvásári kastély kertjében állított számára síremléket, ahol megfogadta, soha nem megy férjhez, életét pedig a hazának és az emberiségnek áldozza.
Később elvállalta testvére gyermekeinek nevelését és tanítását Csehországban, ezután Budára költözött. A feljegyzések szerint 1824 -ben Martonvásáron ő állította fel az első karácsonyfát Magyarországon. 1828-ban megszervezte a krisztinavárosi ipariskolát. Az első óvodát – korabeli nevén: kisdedóvót – ő nyitotta meg az egész Habsburg Monarchiában, 1828. június 1-jén, Angyalkert név alatt, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán. Az óvoda első óvó-nevelője Kern Máté volt. [2] 1829-ben a cselédlányok oktatására cselédiskolát hozott létre. 1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére. További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt ezen intézmények száma. Unokahúgával, Teleki Blankával (Brunszvik Karolina és Teleki Imre gróf leányával) tevékenyen részt vett az első magyar nőnevelő intézet létrehozásában. Mindemellett remekül zongorázott, szavalt, rajzolt, festett, sőt, németül verseket is írt. Családja kapcsolatban állt Beethovennel. A korábbi kutatás Brunszvik Terézben látta a zeneszerző "halhatatlan kedveshez" intézett leveleinek címzettjét, aki azonban az újabb feltételezések szerint inkább húga, Jozefin (Deym Józsefné) volt.
Úgy vélte, "a tudatlan és durva anya mindig csak vadócokat fog nevelni, és az ilyen jellemtelenül, logikátlanul támolyog végig az életen. " Időt és pénzt nem sajnálva igyekezett minél több arisztokrata hölgyet megnyerni ügyének. Így egy év múlva további négy kisdedóvó, a következő három évtized alatt pedig több mint száz intézmény nyitotta meg kapuit a három-hat éves gyerekek előtt. A martonvásári Brunszvik-kastély 1898 körül. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára Az anya-gyerek kapcsolat szerepe Érdeklődésének középpontjában nem csupán a kisgyermekkor állt. Csakúgy, mint Pestalozzi, ő is döntő jelentőséget tulajdonított az anya-gyerek kapcsolatnak. Itthon ezzel bő egy évszázaddal előzte meg a korát: legközelebb csak az 1873-ban született Ferenczi Sándor, a magyar pszichoanalitikai iskola megteremtője beszélt a korai anya-gyerek kapcsolat fontosságáról. Ahhoz pedig, hogy az anyák oktassák-neveljék gyermekeiket, Brunszvik Teréz úgy vélte, ki kell őket emelni a tudatlanságból, alárendelt helyzetükből.
nemesi előneve: korompai, grófnő, Brunszvik Antal korai halála miatt után özvegységre jutott édesanyjával az 1800-as évek elején Magyarországon és Bécsben lakott, később húgával, özvegy Deym Jozefin grófnéval, és annak két fiával Oroszországban, azután Svájcban élt. Itt ismerkedett meg Iverdunban Pestalozzival, aki nagy hatással volt rá. Később elvállalta testvére gyermekeinek nevelését és tanítását Csehországban, ezután Budára költözött. A feljegyzések szerint 1824-ben Martonvásáron ő állította fel az első karácsonyfát Magyarországon. 1828-ban megszervezte a krisztinavárosi ipariskolát. Az első óvodát – korabeli nevén: kisdedóvót – ő nyitotta meg az egész Habsburg Monarchiában, 1828. június 1-jén, Angyalkert név alatt, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán. Az óvoda első óvó-nevelője Kern Máté volt. [1] 1829-ben a cselédlányok oktatására cselédiskolát hozott létre. 1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére. További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt ezen intézmények száma.