( 2 szavazat, átlag: 5, 00 az 5-ből) Ahhoz, hogy értékelhesd a tételt, be kell jelentkezni. Loading... Megnézték: 1 449 Kedvencekhez Közép szint Utoljára módosítva: 2019. december 06. Az iszlám vallás kialakulása és fő tanításai Bevezető gondolatok: -Az iszlám a nagy világvallások egyike, hívei a muszlimok. Az Arab-félszigeten alakult ki, napjainkban fő elterjedési területe Észak-Afrika, Közép-Ázsia, a Közel-Kelet, valamint Malajzia és Indonézia, de más térségekben is megtalálható. -Az iszlám szó jelentése: belenyugvás Allah akaratába. Szent könyve a Korán, melyben Mohamed – Allah által […] Az iszlám vallás kialakulása és fő tanításai Bevezető gondolatok: -Az iszlám a nagy világvallások egyike, hívei a muszlimok. Az Arab-félszigeten alakult ki, napjainkban fő elterjedési területe Észak-Afrika, Közép-Ázsia, a Közel-Kelet, valamint Malajzia és Indonézia, de más térségekben is megtalálható. -Az iszlám szó jelentése: belenyugvás Allah akaratába. Szent könyve a Korán, melyben Mohamed – Allah által kinyilatkoztatott és Gábriel arkangyal által közvetített – tanításai olvashatók.
Ez a hanyatlás azonban sokkal tovább tartott, mint a kortárs iszlám birodalmak, a Szafavida és Mughal birodalmak hanyatlása. Az arab tasawwuf (szúfizmus, misztika) elnevezés eredetére többféle elmélet született. Az egyik, egyben leghíresebb elmélet szerint a szúf ("gyapjú") szóból származik, és föltehetőleg a korai muszlim misztikusok által viselt gyapjúruhára utal. Egy másik elmélet szerint az aszháb asz-szaf (A Pad emberei) vagyis a Próféta medinai mecsetének hátsó részében lakó szegény muszlimok csoportjának elnevezéséből ered. Egy harmadik elmélet szerint a szafá (tisztaság, makulátlanság) szóból ered. A szúfikat fukará ("szegények", egyes számban: fakír) néven, vagy - perzsa eredetű szóval - dervisekként is emlegetik, leginkább a világról való lemondásuk, önként vállalt nincstelenségük miatt. A szúfizmus megjelenésének és kialakulásának története négy időszakra osztható: A tudósok jelenleg tanulmányozzák azt az ezüst gyűrűt. amelynek ékkövébe az "Allah" szót vésték.
Okostankönyv
meg�ll�tja az arab el�ret�r�st, �gy Eur�pa megmenek�l 750-ben Hisp�ni�ban �n�ll� muszlim �llam j�n l�tre. /A hisp�niai arabokat m�roknak nevezz�k, uralmuknak gy�ny�r� �p�t�szeti eml�kei vannak a mai Spanyolorsz�gban. / IX-X. sz�zad: a bagdadi kalifa hatalma cs�kken: Egyiptomban �n�ll� kalif�tus j�n l�tre, a k�z�p-�zsiai em�rek �n�ll�sodnak, arab kal�zok rendszeres t�mad�sokat ind�tanak Eur�pa partvid�ke ellen. vil�g f�nykora (IX-XIII. sz�zad) �llamszervezet: a h�d�t�sokkal hatalmas vil�gbirodalom j�tt l�tre, ennek �l�n a kalifa �ll, aki Mohamed ut�dak�nt egyszerre vil�gi �s vall�si vezet�. �v� az �sszes f�ldbirtok, amib�l tetsz�se szerint ad az em�reknek, akik a v�rosokat, tartom�nyokat ir�ny�tj�k. A vil�gi t�rv�nyek azonban nem mondhatnak ellent a Kor�n t�rv�nyeinek, amit a jogtud�sok �rtelmeznek. k�t fontos arab uralkod�h�z: az Omajj�d -dinasztia (VII-VIII. sz�zad) �s az Abb�szida -dinasztia (VIII-XIII. sz�zad, ennek legh�resebb kalif�ja a 800 k�r�l uralkod� Har�n al-Ras�d). gazdas�g: az arab ter�leteken vir�gzik a k�zm�vess�g �s a kereskedelem hatalmas �s n�pes v�rosok alakulnak ki; a legh�resebbek: Damaszkusz (Sz�ria), Bagdad (Irak), Kair� (Egyiptom), C�rdoba (Spanyolo.
610-ben megjelenik neki Gabriel arkangyal. Mohamed a próféta, neki kell terjeszteni Allah parancsait és várakozásait. Mohamed az új hit terjesztője, ami a szegények közt terjed el elsőként. Támogatja az elesettek gyámolítását és a törzsi ellentétek megszüntetését. Emiatt összetűzésbe kerül a gazda kereskedőkkel. 622-ben menekülnie kell híveivel együtt. Medinába (Medinat-al-Nabi=a próféta városa) mennek. Ezt nevezzük Mohamed futásának. A Mekkából való kivonulás éve, a hidzsra vált a mohamedán időszámítás kezdetévé. Medinában építik föl az első mecsetet (templom). Mohamed tanításai gyorsan tejednek. Dzsihád, a szent háború: csak azt támadják, aki megtámadta őket. Medinába a karavánutakat fosztogatják. A dzsihád szerint a muszlimok feladata hitük terjesztése, akár erőszakkal is. 630-ban Mohamed visszatér Mekkába és elfoglalja. Mohamed A tétel teljes tartalmának elolvasásához bejelentkezés szükséges. tovább olvasom IRATKOZZ FEL HÍRLEVÜNKRE! Hírlevelünkön keresztül értesítünk az új tételeinkről, oktatási hírekről, melyek elengedhetetlenek a sikeres érettségidhez.
Az iszl�m vall�s teh�t szigor�an monoteista. napi �tsz�ri ima Mekka, a szent v�ros fel� fordulva. /A muszlimok szent napja a p�ntek, a p�nteki ima kb. mint a kereszt�nyekn�l a vas�rnapi mise. A muszlimok "templom�t" mecsetnek vagy dzs�minak nevezz�k. A mecsetek mellett gyakran �ll egy torony, a minaret, ennek torny�b�l a m�ezzin �nekelve sz�l�tja im�ra a h�veket. / Ramad�n h�napban b�jt�lni kell, azaz napkelt�t�l napnyugt�ig tilos az ev�s-iv�s. a gazdagoknak alamizsn�val kell seg�teni a szeg�nyeket. minden igazhit� �let�ben legal�bb egyszer zar�ndokoljon el Mekk�ba. /Mekka k�zep�n �ll a K�ba-k�, egy �si meteoritdarab, ezt kell h�tszer megker�lni. / +1 ezenk�v�l: dzsih�d, azaz a hit terjeszt�s�nek k�teless�ge, ennek egyik form�ja a szent h�bor� /Az iszl�m elismeri a "k�nyves vall�sokat" (zsid� �s kereszt�ny vall�s), tan�t�sa szerint �brah�m, M�zes, J�zus stb. szint�n pr�f�t�k voltak, de Mohamed el�dei. A megh�d�tott ter�leteken �l� zsid�knak �s kereszt�nyeknek nem kell �tt�rni�k, de k�l�n fejad�t kell fizetni�k.