Elnagyolt gondolatok tárháza csupán, hol a helyenként feltűnő koncepciót és a fel-felbukkanó mondanivalót tré közhelyekkel csapják agyon. Mindezek ellenére, azért ehhez a nótához lehet értelmes kereteken belül annyit inni, hogy élvezhető legyen, vagyis ez a cucc szimplán vacak, és nem tré. "Az elveszett jelentés": Látod, kaszám életlen, Alig fogja a bőrünk. Nekünk vérszívó minden hősünk, Nem látjuk többé a napot, az életben! Beindult a láncfűrészed, S elberregte a mi dalunk, Elég hangos, így elnyomja a sikolyunk, És az elhajlás már táncművészet. A kádat jéggel teleteszem, Feltámadt bennem az ösztön, Ma éjjel a szád is jól elkenem. Eladom a veséd, nem kell kölcsön! Kilóg a belem, de ki vágta le a kezem? Olyan rövid a késed, Vérben forog a szemem, most mi legyen? Te is ugyanezt érzed? Édes szó, a gyilkosság, a helyszínelő hozzánk hazajár, Jó nekem ez a cinkosság, a hatóság meg majd jól elzár! Kígyóverem? Csapd le a fejem! Törött sörös doboz… Húzd közelebb a guillotine-t az ágyhoz, Nem kell az érzelem, Csak fájdalomcsillapító, Meg a rózsaszín a nyaktiló!
Ide simán befért volna egy utalás a kikötözésre, esetleg a csókok meglétére, illetve az azok mellőzésével elért szexuális uralom elhódítására. Jelen pillanatban a mű eléggé semmilyen. So-so… Így jó nekem, vedd el az eszem, Ezeknek manapság mindig minden teljesen jó. A "vedd el az eszem" részhez meg csak annyit: Mission Impossible, ugyanis ami nincs, azt nem lehet elvenni. Olyan rövid az élet. Mert a közhelyet legbelül te is mélyen átérzed! Nálam a szíved, az enyém a tied legyen, Te is ugyanazt érzed. Kezdi összetéveszteni a közösülést a szerelemmel. Amennyiben a szerző is azt érzi, hogy ez a dal elég sz@r lett, akkor igen, minden más esetben valószínűleg nem. Édes szó, gyilkos vágy, de Ámor nyila ajándék, És akkor jó, ha mindkettőnknek túl veszélyes ez a játék! Itt is csak olyan dolgokat kapunk, amiket már máshol is hallhattunk korábban. De végre nem az rímel az ajándékra, hogy "anyádék" (Tankcsapda: Örökké tart). Kicsit kusza, kicsit unalmas, de legalább magyarul van. Így jó nekem, vedd el az eszem, Olyan rövid az élet.
Lyrics for Nem Elég by Road Tudom, nincsen véletlen, hogy megvan írva a sorsunk Szóval Te és én a jó Időben, a legjobb helyen voltunk... Összeért a pillantásunk, Elkezdődött a végzet, Aztán testet öltött a meztelenség, Vagy csak álmodtam az egészet? Szanaszét a franciaágy, A ruhák lenn a földön, Ma éjjel tiéd lehet mindenem, Ha cserébe téged kaplak kölcsön Így jó nekem, vedd el az eszem, Olyan rövid az élet. Nálam a szíved, az enyém a tied legyen, Te is ugyanazt érzed. Édes szó, gyilkos vágy, de Ámor nyila ajándék, És akkor jó, ha mindkettőnknek túl veszélyes ez a játék! Választ ne adj, Karmolj, harapj, Hogy érezzem, Ahogy széttépsz a vágytól. Úgy nevess, csókolj, szeress, Nekem, nem, nem, nem elég a szádból! Nem elég! Nekem nem elég a szádból! Egymás mellett egy ágyban, most ugyanarra gondolunk, Hogy te és én megint jó időben a legjobb helyen vagyunk... Úgy nevess, csókolj, szeress, nem, nem, nem... Nem elég a szádból! Writer(s): Golyán Zsolt
Az ilyenek egyszer megzenésítik még a Magyar szólások és közmondások könyvét is, feltéve, ha megtanulnak olvasni. "Tudod, hazug embert hamarabb, mint a sánta kutyát, / Hát lassan járj, tovább érsz, jó barát! " De legalább nem babanyelven van, hogy azért a dolgok pozitív oldalát is lássuk. Összeért a pillantásunk, Elkezdődött a végzet, Aztán testet öltött a meztelenség, Vagy csak álmodtam az egészet? Ez a rész már jobb, bár nyomokban még mindig tartalmaz kliséket. Az első két strófa után azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem a meztelenség, hanem az esztelenség öltött itt testet. A szakasz végén tapasztalható bizonytalansággal nem igazán tudunk mit kezdeni; kicsit határozatlannak tűnik, vagy mégsem? Szanaszét a franciaágy, A ruhák lenn a földön, Ma éjjel tiéd lehet mindenem, Ha cserébe téged kaplak kölcsön Mindent leírt, ami csak az eszébe jutott, csak épp a lényeget hagyta ki. Mert a szex témát is lehet anélkül részletezni, hogy a végeredmény túlzottan erotomán lenne. Az első két sorral jó irányba indult a szerző, majd a következő kettőnél már nem volt elég bátor.
Tudom, nincsen véletlen, hogy megvan írva a sorsunk Szóval Te és én a jó időben, a legjobb helyen voltunk… Összeért a pillantásunk, Elkezdődött a végzet, Aztán testet öltött a meztelenség, Vagy csak álmodtam az egészet? Szanaszét a franciaágy, A ruhák lenn a földön, Ma éjjel tiéd lehet mindenem, Ha cserébe téged kaplak kölcsön Így jó nekem, vedd el az eszem, Olyan rövid az élet. Nálam a szíved, az enyém a tied legyen, Te is ugyanazt érzed. Édes szó, gyilkos vágy, de Ámor nyila ajándék, És akkor jó, ha mindkettőnknek túl veszélyes ez a játék! Így jó nekem, vedd el az eszem, Te is ugyanazt érzed. Választ ne adj, Karmolj, harapj, Hogy érezzem, Ahogy széttépsz a vágytól. Úgy nevess, csókolj, szeress, Nekem, nem, nem, nem elég a szádból! Nem elég! Nekem nem elég a szádból! Egymás mellett egy ágyban, most ugyanarra gondolunk, Hogy te és én megint jó időben a legjobb helyen vagyunk… Így jó nekem, vedd el az eszem, Nekem, nem, nem, nem elég a szádból! Úgy nevess, csókolj, szeress, nem, nem, nem… Úgy nevess, csókolj, szeress, Nem elég a szádból!
Tudom, nincsen véletlen, hogy megvan írva a sorsunk Szóval Te és én a jó Időben, a legjobb helyen voltunk... Összeért a pillantásunk, Elkezdődött a végzet, Aztán testet öltött a meztelenség, Vagy csak álmodtam az egészet? Szanaszét a franciaágy, A ruhák lenn a földön, Ma éjjel tiéd lehet mindenem, Ha cserébe téged kaplak kölcsön Így jó nekem, vedd el az eszem, Olyan rövid az élet. Nálam a szíved, az enyém a tied legyen, Te is ugyanazt érzed. Édes szó, gyilkos vágy, de Ámor nyila ajándék, És akkor jó, ha mindkettőnknek túl veszélyes ez a játék! Így jó nekem, vedd el az eszem, Olyan rövid az élet. Választ ne adj, Karmolj, harapj, Hogy érezzem, Ahogy széttépsz a vágytól. Úgy nevess, csókolj, szeress, Nekem, nem, nem, nem elég a szádból! Nem elég! Nekem nem elég a szádból! Egymás mellett egy ágyban, most ugyanarra gondolunk, Hogy te és én megint jó időben a legjobb helyen vagyunk... Így jó nekem, vedd el az eszem, Olyan rövid az élet. Úgy nevess, csókolj, szeress, Nekem, nem, nem, nem elég a szádból!